Praizvedbe

Praizvedbe

Wladimir Kossjanenko svirao je svjetske praizvedbe:

Der Papst mag bedauern, dass er statt in die Hubay Music Hall ins Karmeliterkloster gegangen ist! An diesem letzten Ort haben sich heute Genies getroffen! Bach und Brahms wurden vom Bratscher Wladimir Kossjanenko und der Pianistin Ana Granik beschworen, und ich kann ohne Übertreibung sagen, dass letztere auch brillant sind! (Ich benutze dieses Wort normalerweise nicht, nur sehr selten, in Ausnahmefällen.) Der Auftritt des in Split lebenden, russischen Bratschisten ukrainischer Abstammung, der in Alma-Ata geboren wurde, sich aber eher als Wiener bezeichnet, und die Pianistin, die aus Kroatien kam, war frenetisch. Chaconne (Nr.2)-Satz von Bachs Violinpartita in d-Moll auf der Solo Bratsche – unglaublich konzentrierte, üppig klingende dramatische Musik mit überschwänglichen Ausbrüchen und seelenzerstörenden Texten. Dass Bach darin um seine erste Frau trauert, erfuhren wir aus den informativen und erfreulichen Kommentaren des Komponisten und des Musikhistorikers Armand Tóth (ein spannendes Bratschenkonzert mit Klavier von ihm) … Auch Brahms war nicht gut gelaunt, als er sein letztes Werk beendete , die Sonate in Es-Dur (op.120, Nr.2) wurde für Klarinette geschrieben und wenig später nach dem Verlust seiner beiden Söhne für Bratsche umgearbeitet. Wladimir Kossjanenkos Technik und Ausdrucksstärke sind nicht nur beeindruckend, auch sein Stil ist erstaunlich. Es ist elegant, gemessen, während es sich ganz der Musik hingibt, die es erzeugt. Und Ana Granik spielt alles mit Leichtigkeit und begleitet wie keine andere – so der Bratschist über sie. Das wissen wir schon lange, denn Ana hat schon mehrfach in den Musiksalons von Marcella Detvay Klavier gespielt. Bitte so oft wie möglich… Wer blättert um – Marcella Detvay, die wunderbare Organisatorin und auch die Geigerin des National Philharmonic Orchestra. (Ich entschuldige mich für die Ungeschicktheit mit meinem Foto)

ANNA GEREB

The Pope may regret going to the Carmelite Monastery instead of Hubay Music Hall! This last place is where geniuses met today! Bach and Brahms were summoned by violist Vladimir Kossyanenko and pianist Ana Granik, and I can say without exaggeration that the latter are brilliant too! (I don’t normally use that word, only very rarely, in exceptional cases.) The performance of the Split-based, Russian violist of Ukrainian descent, who was born in Alma-Ata but describes himself more as a Viennese, and the pianist, who came from Croatia was frenetic. Chaconne (No.2) movement of Bach’s Violin Partita in D minor for solo viola – incredibly focused, lush-sounding dramatic music with exuberant outbursts and soul-crushing lyrics. We learned that Bach mourns the loss of his first wife in it from the informative and gratifying comments of the composer and music historian Armand Tóth (an exciting viola concerto with piano by him)… Brahms was not in a good mood either when he finished his last work, the Sonata in E-flat major (op.120, no.2) was written for clarinet and reworked for viola a little later after the loss of his two sons. Vladimir Kossyanenko’s technique and expressiveness are not only impressive, his style is also amazing. It’s elegant, measured while totally devoted to the music it creates. And Ana Granik plays everything with ease and accompanies like no other – the violist says about her. We’ve known that for a long time, because Ana has played the piano several times in Marcella Detvay’s music salons. Please as often as possible… Who turns the page – Marcella Detvay, the wonderful organizer and also the violinist of the National Philharmonic Orchestra. (I apologize for the clumsiness of my photo.)

 Hungarian original

A Pápa sajnálhatja, hogy a Karmelita Kolostorba ment a Hubay Zeneterem helyett! Ma ugyanis ez utóbbi helyen zsenik adtak találkozót egymásnak! Bach és Brahms volt megidézve Wladimir Kossjanenko brácsás és Ana Granik zongorista által, és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy az utóbbiak is zseniálisak! (Nem szoktam használni ezt a szót, csak nagyon ritkán, kivételes esetekben.) A ma Splitben élő, alma-atai születésű, de magát inkább bécsinek tartó, ukrán nevű orosz brácsaművész, és a Horvátországból érkezett zongoraművész teljesítménye frenetikus volt. Bach d-moll hegedűpartitájának Chaconne (No.2) tétele a magányos brácsán - hihetetlen tömény, pazar hangzású drámai zene, tomboló kitörésekkel és lélekbe maró lírával. Tóth Armand zeneszerző (tőle is elhangzott izgalmas brácsaverseny zongorával), és zenetörténész informatív és élvezetes kommentárjaiból megtudtuk, hogy Bach első feleségét siratja benne... Brahms sem volt jókedvében, amikor az utolsónak befejezett művét, az Esz-dúr Szonátáját (Op.120, No.2) írta klarinétra, majd kicsit később brácsára átdolgozva, két fiának elvesztése után. Wladimir Kossjanenkonak nem csak technikája és kifejezőkészsége lenyűgöző, hanem stílusa is bámulatos. Elegáns, kimért, miközben teljesen átadja magát az általa keltett zenének. Ana Granik pedig mindent lejátszik könnyedén, és úgy kísér, ahogy senki - mondta róla a brácsaművész. Mi ezt régóta tudjuk, mert Ana többször zongorázott már Detvay Marcella zeneszalonjaiban. Tegye ezt minél gyakrabban, kérjük...
Aki lapoz – Detvay Marcella, a csodálatos szervező, amúgy meg a Nemzeti Filharmonikusok hegedűse. (A fotóm ügyetlenségéért elnézést kérek.)
Lehet, hogy egy kép erről: 3 ember és hegedű

– Petar Čulić – Oluja za violu i gitaru (Vrboska, 2019)

– Srečko Bradić – Sinfonietta
(Mimara/Zagreb, 2013)

– Max Bruch – Romanca op.80
u obradi za violu i gudački orkestar
(14.Glazbeni festival Gospić, 2013)

– Gioachino Rossini –Uvertira iz opere „Seviljski brijać“
u vlastitoj obradi za gudački orkestar
(HNK Split, 2013)

– Franz von Suppe – Uvertira iz opere „Laka konjica“
u vlastitoj obradi za gudački orkestar
(HNK Split, 2013)

– De Falla – Siete canciones popolares espagnoles
u vlastitoj obradi za violu i gitaru
(s Petritom Cekuom, Dvorac Vitturi/Kaštela 2012)

– Srečko Bradić – 6. Zagrebački koncert za dije viole
(HGZ/Zagreb 2011)

– Boris Papandopulo – Kvintet za klarinet i gudački kvartet
u vlastitoj obradi za violu i gudački kvartet
(Koncertna dvorana V.Lisinski/Zagreb, 2011)

– Kenny Wheeler – Gudački kvartet
(Radiokulturhaus/Beč,2006),

– Ernst Leitner– Chansons za violu i gudački orkestar
(Palais Lichtenstein/Beč,2005)

– Mark Applebaum – Asylum
(Schönerhaus/ Klosterneuburg, 2004)

– Erich Urbanner – Gudački kvartet br.5
(Konzerthaus/Beč,2004)

– Friedrich Cerha – Gudački kvartet br.4
(Beč/Konzerthaus,2003)

– Otto Zykan – “Hauskonzerthaus”, «Beethovens Pferd»
(Konzerthaus/Beč,2003)

– Zbigniew Bargielski – Gudački kvartet br.6
(Konzerthaus/Beč,2003)

– Dirk D’Ase – Gudački kvartet
(Austrian Cultural Forum /NewYork,2002)

– Johannes Maria Staud – Gudački kvartet br.1 «Dychotomie»
(Hall in Tirol,2002)